Az vese, ugyan úgy, ahogy az embereknél is életfontosságú szerv, így megbetegedése sok létfontosságú folyamatot érint. A vese felelős a vizelet kiválasztásáért, a megfelelő ionháztartásért, sav-bázis egyensúly fenntartásáért, illetve olyan hormonok termelődéséért, melyek fontos szerepet játszanak a vörösvérsejtek termelésében, mellékpajzsmirigy-hormon szabályozásában, illetve a vérnyomás fenntartásában. Fontos, hogy a betegségre mielőbb fény derüljön és a kezelés elkezdődhessen. A diagnózis felállításában a laborvizsgálatok elengedhetetlen fontosságúak.

A vesék megbetegedése mind a kutyáknál, mind a macskáknál igen gyakori megbetegedés. Minden fajtában és minden életkorban jelentkezhet, de időseb korban sokkal gyakrabban fordul elő. A vesét mikroszkopikus méretű működési egységek alkotják, az úgynevezett nefronok. Ezek az egységek számtalan különböző típusú sejtből állnak, ezeket hívjuk veseszövetnek. Mivel a szervezet ezt a különleges szövetet nem képes pótolni, így kiemelten fontos, hogy a vesét érintő időszakos vagy végleges károsodást mielőbb felderítsük, hogy a további romlást lassítsuk vagy megakadályozzuk, illetve a sérült szövetek működését helyreállítsuk.

A vesék állapotának laboratóriumi felmérése, a vesebetegeségek diagnosztizálásához szükséges laboratóriumi vizsgálatok

Vérvizsgálatok:

Karbamid és kreatinin: A vese működésének, illetve károsodásának elsődleges vizsgáló paraméterei. A karbamidot jelentősen befolyásolja a takarmánnyal felvett fehérje mennyisége és a májkárosodás is. A kreatinin később (75% vese károsodás) kezd növekedni, mint a karbamid, de tartós a növekedése.

SDMA vizsgálat: A SDMA már sokkal korábban, mint a kreatinin, már 30-40 %-os vese funkció vesztésnél elkezd emelkedni. Így ezzel a vizsgálattal korábban diagnosztizálható a vese károsodása. A korai diagnózissal és kezelés elkezdésével a vese állapotromlásának folyamata csökkenthető.

Vizeletvizsgálatok:

Kémhatás: A vizelet kémhatásából elsősorban anyagforgalmi zavarokra következtethetünk, de ismerete segítséget nyújt a veseműködés, ill. a húgyszervek működésének megítéléséhez is. A húsevők és a növényevők vizeletének kémhatása élettani körülmények között is eltérő. Élettani körülmények között a húsevők vizelete általában savas (pH 6-7), a növényevőké lúgos (pH 7,5-8,5) kémhatású.

Vizelet fehérjék: Az egészséges állatok vizelete rutinmódszerekkel kimutatható mennyiségű fehérjét nem tartalmaz. Proteinuria észlelésekor el kell különíteni, hogy annak hátterében vesebetegség vagy egyéb oktani tényező áll-e.

A fehérje/kreatinin arány: Kisállatokban a proteinuriás állapot minősítésére használatos mutató a vizeletfehérje/-kreatinin arány. A két anyag vizeletben mérhető koncentrációjának a hányadosa állandó, mivel egészséges állatban egyrészt nincs (vagy csak elenyésző mértékű) fehérjeürítés, másrészt a kreatininürítés a gyakorlatilag stabil glomerularis filtráció függvénye. Élettani körülmények között az állatok vizeletében legtöbbször nem mérhető, vagy csak elenyésző mértékű a proteinuria, a kreatininuria viszont jelentős. A hányados értéke tehát egynél (általában 0,5-nél is) kisebb.

Glükóz: Egészséges állatokban a glomerulusfiltrátumban megjelenő glükóz a tubulusokban teljesen felszívódik. A glycosuria ezért mindig kóros. A hátterében sokféle ok lehet, ezek többsége nem vese eredetű. Élettani körülmények között az állatok vizelete glükózt nem tartalmaz.

Különböző mértékű glycosuriát okozhatnak a következő állapotok:

  • diabetes mellitus,
  • szteroid diabetes (kortikoidterápia vagy Cushing-féle betegség során),
  • stressz diabetes (főleg macskában),
  • renalis diabetes (tubularis funkciózavar miatt, pl. Fanconi-szindróma esetén kutyában, súlyos tubulonephrosisban bármely állatfajban, pl. Clostridium perfringens D okozta enterotoxaemiában szenvedő juhban),
  • alimentaris (postprandialis) glycosuria (édességgel etetett kutyában!),
  • iatrogén eredet (pl. glükóztartalmú infúzió, xilazin trankvilláns hatására),
  • encephalopathiák (veszettség, Aujeszky-betegség, intracranialis nyomásfokozódás stb. következtében).

Ketonanyagok: Egészséges állatok vizeletében ketonanyagok nem fordulnak elő, a megjelenésük ketonaemia következménye. Élettani körülmények között az állatok vizelete ketonanyagot nem tartalmaz.

Bilirubin: A vizelettel csak az ún. direkt bilirubin (más néven a bilirubin II., azaz a májon keresztüljutott, glükuronsavval konjugált bilirubin) ürülhet. A bilirubin-glükoronid vízoldékony és kicsi a moláris tömege, ami lehetővé teszi a filtrátumba jutását. A veseműködés szempontjából észlelésének nincs jelentősége. Meghatározása az icterusok elkülönítését segíti, de a próba értékelésekor figyelembe kell venni a faji sajátosságokat is. A bilirubinglükuronid kimutatásának elsősorban kutyában van jelentősége, de bizonyos megkötöttséggel ebben a fajban is számolni kell. Élettani körülmények között az állatok vizelete bilirubint nem tartalmaz.

Urobilinogén: Az urobilinogén élettani vizeletalkotó, kémiailag nem egységes anyag. Bevezető A bélbe jutott bilirubinból képződik, ott szterkobilinogénné, majd szterko- bilinné alakul tovább, ill. egy része enterohepaticus keringésben vesz részt. Ez azt jelenti, hogyaportalis keringéssei (főként az ileumból) visszaszívódott DBC nagyobb részben újból a hepatocytákba kerül, kisebb részben pedig a nagyvérkörbe, majd onnan a vesébe jut, ahol kiválasztódik a vizelettel. A vizeletben az DBC hiányából vagy mennyiségének növekedéséből egyaránt lehet bizonyos következtetéseket levonni. Az urobilinogén ürülésének változása nincs összefüggésben a veseműködéssel.

Vér, hemoglobin és mioglobin Egészséges állatok vizeletében vér, hemoglobin és mioglobin nincs. A teljes vér ürüléséveI járó állapot (haematuria) leggyakoribb oka gyulladás, trauma vagy egyéb ok miatti húgyúti vérzés. A hemoglobin intravasalis haemolysis után (haemoglobinuria), mioglobin pedig izomsejtszétesést követően juthat a vizeletbe (myoglobinuria). Mindkét állapot hiánytalan veseműködés, ép húgyutak esetén is kialakulhat. A haematuria és a haemoglobinuria elkülönítése alkalmanként nehézséget okoz, hiszen a húgyutakba jutott vörösvérsejtekből az alsó húgyutakban is kiszabadulhat hemoglobin (pl. alkalikus vagy nagyon híg vizeletben). Élettani körülmények között a vizeletben vér, hemoglobin és mioglobin nem található. ® A próbák pozitív eredményt adnak hemolízis, alsó húgyúti vérzés (húgyhólyaggyulladás, prostatitis, daganat) vagy vesevérzés miatt, izomkárosodás (trauma, műtét, intramuscularis injekció, hyperthermia, myositis) következtében.

Nitrit: A nitrit a vizeletben egyes állatfajokban megtalálható nitrátból baktériumok (E. coli, Klebsiella, Salmonella stb.) redukáló hatására képződik. Minden esetben kóros vizeletalkotó.

Fehérvérsejtek: Egészséges állatok vizeletében fehérvérsejtek csak kis számban fordulhatnak elő. Sok fehérvérsejt megjelenése (pyuria) többnyire kóros állapotra utal. A legbiztosabb elemzési eljárás a mikroszkópos vizsgálat a friss vizelet üledékében.

Veseelégtelenség – a leggyakrabban előforduló vesebetegség

A veseelégtelenségen a vesék csökkent működését érjük, amikor a vese állományának 65-67%-a már nem működik. Sajnos sokszor igen előrehaladott állapotban derül fény a betegségre, mert hosszú ideig tünetmentes az állat. A betegségnek két formáját különböztetjük meg, de a kezelésük igen hasonló. Az akut veseelégtelenség hirtelen kialakuló, napokon belül az állat elpusztulásához vezető betegség. Az időfaktor ebben az esetben igen fontos, az állatot mielőbbi orvoshoz kell juttatni.

Ellentétben az idült vagy krónikus veseelégtelenség, amely macskáknál gyakrabban fordul elő, lassú folyamat. Ennek a betegségnek is vannak fokozatai, de azt nem lehet megmondani, hogy a vesebeteg állat meddig él, mert hírtelen romolhat az állat állapota.

A kialakult betegség hátterét nem mindig lehet felfedni, de kiválthatja öröklött betegség, immunrendszer megbetegedése, fertőző vagy daganatos betegség, a vizeletelvezető rendszer elzáródása, oxigénhiányos állapot és a véráram romlása, illetve mérgező anyagok felvétele.

Az akut vesebetegség tünetei

  • bágyadtság,
  • hányás hasmenés együtt vagy külön-külön
  • csökkent mennyiségű vizelet vagy teljes vizelet hiány
  • hasi görcsök, nehéz légzés
  • emellett megjelenik a tipikus vizelet szagú kutya szájszag.

A veseelégtelenség tünetei idült betegség esetén:

  • a vesebeteg kutyáknak nincs étvágya
  • csökkenő testsúly
  • sorvadt izmok
  • fénytelen szőrzet,
  • rosszkedvű, letargikus
  • kellemetlen szájszag
  • sápadt nyálkahártya (a vörösvértestek csökkent mennyisége miatt)
  • az állatorvos tapintása alapján a normálistól eltérő vesetapintat

A kutyák és macskák esetében a veseelégtelenség előfordulása télen gyakoribb, a fagyálló folyadék elfogyasztása miatt. Az etilén-glikol a májat is károsítja, mégis az állat a vesét érintő megbetegedésben, veseelégtelenségben pusztul el intenzív terápia nélkül.